Ahány iskola annyi szokás. Hogy melyik hogy, s miként ünnepel meg egy-egy számára fontos alkalmat, azt ő maga dönti el. Lehet hagyományosan, tiszteletünk jeléül ünnepi viseletben meghallgatni egy színvonalas történelmi megemlékezést, vagy törni a fejünket, hogy miként tehetnénk még érdekesebbé a kijelölt eseményt. 480. Tekintélyparancsoló, ha azt nézzük, hogy már ennyi éve áll iskolánk, a Refi. De hogy használjuk fel ezt a számot, hogy érzékelhetővé váljon az idő súlya? A legjobb megoldás egy 480 perces kosárlabda mérkőzés képében jelentkezett. Négy fős csapatok fitogtathatták tehetségüket a pályán, egy-egy jól irányzott dobással kivívva a közönség tapsviharát. Ám hiába a sok év rutin, a sok fiatal tehetséges játékos, 480 percig csak őket figyelni elég unalmas lenne. Ebből a célból (többek közt) más középiskolás diákok is összemérhették tudásukat a mieinkkel. A mérkőzésen ezen kívül részt vett iskolánk edzője (Cserneczky Attila) és családja, akik jó játékos hírében állnak. De úgy tűnik megfelelő ellenfélre találtak a refis lánycsapatban. Mégis az egész rendezvény csúcspontja a tanárok kontra diákok meccs. Rövid idő mikor nem létezik tanár diák közti alárendeltség, mikor nem számít, ha véletlenül rácsapunk „kedvenc” tanárunk kezére megbosszulva azt a múltkori egyest. 

Persze nem álomvilágban élünk, és ahol több iskola növendéke összekeveredik, ott előbb utóbb az ellentétek is kiéleződnek. Az okok rejtélyesek. Erőfitogtatás? Megmutatni, hogy mi vagyunk a jobbak? Nem tudjuk. Tény, hogy ezen a rendezvényen is összekülönbözött két csapat. A konfliktust persze meg lehetett volna oldani józan döntéssel, hogy megbeszélik problémáikat egymás közt, ám nekik most kellett bebizonyítani, hogy diákjaik mennyire összetartók. Miután eltelt az utolsó perc és bezártuk magunk mögött a kaput, már kint gyülekeztek olyan személyek is, akik meg se jelentek a rendezvényen. Mondhatni hazavágták ezt a különleges alkalmat, figyelmen kívül hagyva az okot, amiért megrendeztük ezt a meccset.
Ám összességében egy erőt megpróbáló, szórakoztató kosármeccsen vehettek részt a diákok. Ami persze egyedülálló, hisz a mostani generáció legifjabbjai is már rég belekóstolnak a nagybetűs életbe, mikor egy újabb hasonló rendezvényre sor kerül. Örökre megőrzik emlékeikben s büszkén fogják emlegetni unokáiknak, hogy igen én részt vettem egy nyolc órás kosármérkőzésen.    

Gerse Leticia

Az eseményről beszámolt a papa-ma.hu is. A fotót Haraszti Gábor készítette.

A bejegyzés trackback címe:

https://papairefi.blog.hu/api/trackback/id/tr822560448

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása