Orosz Dénes filmrendező írta azt az Amrcordról, hogy: "Amikor majd néhány év múlva elpusztul a Föld nevű bolygó, ez a film túl fogja élni a végítéletet, hogy más civilizációk is megismerhessék, milyen volt az élet az emberek világában. Így kell lennie. Különben mi értelme lenne a világnak?" Most mégsem tőle, hanem Parti Nagy Lajos Amarcord című versét idézem. A film február 10-én 18.20-tól kerül vetítésre a Fiúinternátus Pinceklubjában. Hossza 119 perc, feliratos.

 
Amarcord

Messzi, míderes operettek
színpadáról hozza a víz
az Odol-reklám formájú
kulisszát, és jézuska-leső,
szitakesztyűs koldusok
tündér-csípős szikrákat
pattogtatnak elő a hajukból
sürgönyképpen körülötte.
Kiúszik a mozi, kiúszik a vízre
vizibicikli-reményen,
ott ringatózik a boldogság
a trafikosnő ledobott
alsóneműjén alga-glóriában,
vaniliafehéren,
nagy duda-mellek
óceánjáróvá fényesednek,
Itália rengő csípője körül
a kombiné ultramarin
tengerré tömörül,
ki ne indulna fehér
vizibicikli-reményen
tengeri Bábelt látni,
nemcsak a vak harmonikásnak
kell a távoli kürthöz a bálványt,
a hajót, a csodát kitalálni. 
 

A bejegyzés trackback címe:

https://papairefi.blog.hu/api/trackback/id/tr12649200

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.