Kutatók Éjszakája a Refiben

„Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi.”
/Einstein/

Két év után újra csatlakozott iskolánk egy országosan megrendezett programhoz, a Kutatók Éjszakájához. Idén is –akárcsak tavaly előtt- fantasztikus élményben lehetett része annak, aki eljött. Jómagam egy kémiai kísérlettel tréfáltam meg az embereket, és jókat nevettem, amikor (szinte) minden szonda, amit fújtak, pozitív lett. Felmerülhet a gyanúja annak, hogy én csaltam. Nos, igen, így történt. Tudnivaló ugyanis, hogy a sárga bikromát oldat alkohol hatására megzöldül, mert a bikromátion oxidálja az alkoholt. Ezért, hogy egy kicsit megvicceljük az embereket, a pipetta végébe (amibe bele kellett fújni) egy alkoholba áztatott vattadarabot tettünk, és így természetesen minden próba pozitív lett. (Kivéve azt a néhányat, hogy hihető legyen).

Erre a kísérletre a Kísérletezz velünk! program keretén belül ügyelhettem. Ezen kívül további kémiai, illetve különböző érdekesebbnél érdekesebb fizikai és biológiai kísérleteket lehetett kipróbálni.

Az előadások közül Somosi tanár úr beszámolójáról sajnos lemaradtam, de kimondottan érdekes és élvezetes előadásokat hallgathattunk meg. Nem rajongok a történelemért, mégis a legjobban a geofizikai mérésekről szóló előadás tetszett (előadó: Körmendy Alpár geofizikus), hogy hogyan próbálják meg ezek segítségével előkeríteni Nagy Szulejmán elveszett türbéjét. Persze csak „Somáék” kísérlet show-ja után. Bár a tanár úr egy kicsit a frászt hozta rám, amikor szétdurrantatott a kezemben egy lufit, de lehet, hogy ez csak a személyes bosszúja, amiért nem lettem fizikás (biztos vagyok benne, hogy nem az). A másik két előadás is kimondottan érdekfeszítő volt. Az egyik a Kárpát-medencei dínókról szólt (előadó: Dr. Ősi Attila paleontológus), a másik pedig a gyengéd szülésről (Dr. Szathmáry F. Péter PhD szülész-nőgyógyász előadása).

„Somi” és „Podesz” kísérlet show-ja óriási volt. Az első kísérlete Somának nem sikerült, vagyis nem úgy sikerült, ahogy ő szerette volna. Idén is csinált fantasztikus dolgokat a folyékony nitrogénnel, és bebizonyította, hogy lehet két perc alatt vacsorát készíteni, de otthon ne próbáljuk ki, mert nem a legokosabb dolog rákapcsolni a virslit a kettőhúszra. A fagyi csak egyszer futott ki, a jeges teát pedig festékes üvegbe öntötte, így nem hiszem, hogy túl sokan megkóstolták volna. „Podesz” kémiai kísérletei - mint általában a kémiai kísérletek - fantasztikusan látványosak voltak. Volt egy anyag, ami ha kiszárad, a hang lökéshullámára is felrobban. Utánanéztem, és ez az anyag a jodazid, másnéven nitrogén-trijodid vagy jód-nitrogén. Ez egy rendkívül instabil vegyület, a legkisebb mechanikai hatásra, vagy hőhatásra nagyjából 3-4000 m/s sebességgel alkotóelemire bomlik szét. A tanár úr nem volt hajlandó megmondani az anyag nevét, pedig tudhatta volna, hogy csak egy kis utánajárás kell ahhoz, hogy kiderítsük azt.

Mindent összevetve nagyon tetszett ez a Kutatók Éjszakája. Aki nem volt itt, egy nagyon jó élményből maradt ki, akik pedig jelen voltak, ennyivel is gazdagabbak lettek. A tudomány egy olyan terület, amit sosem lehet megunni. (Főleg a kémiát nem!) Remélem, hogy iskolánk jövőre is csatlakozik ehhez a rendezvényhez!

Móricz Márta Mikolt

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.