Ámos Imre Hajnalvárás_atm.jpg

Bede Péter - Gregosits Réka - Lőwenberger Patrik - Nikolausz Krisztián:

 

 

Szeptember 27-én a Refi művészeti szakközépiskolás diákjai a bécsi korai expresszionizmus nagy hatású alkotójának Egon Schielének, és a stílus számos további bécsi képviselőjének munkáit láthatták a Szépművészeti Múzeumban. A több mint 80 alkotást bemutató kiállításon majd félszáz mű volt látható Schielétől, amelyek zöme a bécsi Leopold Múzeumból érkezett.

Ez a kiállítás a Gustav Klimtet és a bécsi szecesszió kezdeteit bemutató tárlatnak mintegy folytatásaként jött létre, és a Jugendstilt felváltó bécsi expresszionizmus kialakulásába kínált betekintést.

A kiállításon a közönség találkozhatott a Szépművészetiben őrzött remekművekkel is, mint például Schiele Ölelkező lányok és az Álló fiúakt című alkotásaival, vagy Oskar Kokoschka Veronika kendője című képével.

Az alkotók néhány festményét ide kattintva lehet megnézni.

 

   Az első teremben a mindössze tízéves alkotói periódus első felének munkái kaptak helyet. Itt voltak láthatók Schiele szecessziós korszakában készített rajzai és az életműben jelentős helyet elfoglaló önarcképek többsége. A bécsi expresszionizmusra jellemző módon modelljei lelki világát is megpróbálta megjeleníteni a vásznon. A portrék és az önarcképek között kölcsönhatás is felfedezhető: Schiele gyakran saját személyiségét vetítette ki modelljeinek ábrázolásában. Úgy vélem, hogy aki albumokból már ismerte műveit, annak is elementáris érzés volt eredetiben találkozni ennek a szuggesztív személyiségű alkotónak rendkívül eleven és hatásos festményeivel.

„Schiele vehemenciája és lendületessége a vonalak terén olyan látványt produkált képein, amit még korábban nem is nagyon vettem észre más művészeknél.” Bede Péter 11. M

„Nagy kedvvel s elvárásokkal érkeztem Schiele kiállítására. Számomra műveit élőben látni is nagy élmény volt. Főleg az egy vonallal húzott, határozott s lendületes alkotások, emberábrázolások ragadtak meg, a kevés színnel a lényegre törő kiemeléssel….” Lőwenberger Patrik 11. M

 

   A pénteki nap második felében a Chagall - Háború és béke között; Ámos Imre, a "magyar Chagall"-- a háború örvényében 1937-1944 című szép és tanulságos kiállítást tekinthettek meg a Nemzeti Galériában. A két festő életművében központi szerepet játszó zsidó identitás érdekes párhuzamban jelent meg a tárlaton, mely számos főműnek tekinthető alkotás mellett kevésbé ismert, illetve eddig máshol nem kiállított képet is felvonultatott.

   Mindkét művész magával hozva a zsidó hagyományok, szokások, ünnepek motívumait sajátos, irányzatokba nehezen besorolható költői látomásokból álló képi világot teremtett. De míg Chagall életörömtől fűtött, önfeledt, gyermeki mesevilágát a XX. századi kataklizmák csak ideiglenesen voltak képesek beárnyékolni, addig Ámos művészetének alapvetően komorabb, sötétebb tónusa profetikus és tragikus színezetet kapott a megérzett, majd bekövetkező pusztulás hatására. A nagykállói zsidó világ emlékképei mellett a munkaszolgálat és a háború borzalmait megjelenítő festményekből és grafikákból a zsidóság életének egy másik, tragikusabb útja elevenedik meg.

"Szeretem az egyszerű embereket, szeretem az igazságot, az őszinteséget. Szeretem az Istent. A művészetben is az igazságot és az őszinteséget keresem és akarom visszaadni. Irtózom a mesterkéltségtől... én ha adok valamit, önmagamat adom." Marc Chagall

"Nagy erős akartam lenni
Ki nevet az élet viharán
És lettem kicsinyke gyönge ember
Elfáradt vándor a szaharán
Az élet száraz rőt homokján
beszívódó piciny patak
mely hasztalan igyekszik futni
a sivatagban elapad.

Kitárom zsenge vézna testem
a magasságos ég felé
Erősítse meg hivő lelkem
s legyek hatalmas hirdető
Új magvető, ki folyton izzik
mint el nem hamvadó parázs
Ki fellángol s ha kell elég,
a gyűlölet vak sugarán."
Ámos Imre

 

   Chagall, a vityebszki születésű mester végigélte az orosz forradalmat és a két világháborút, szinte a teljes 20. századot, melynek történelmi eseményeihez szorosan kapcsolódik életműve is. A kiállítás négy egységre tagolódik: az első a háború és a forradalom sújtotta Oroszországban született képekből válogat, a második kiállítási egység művei Párizsban készültek a két háború közötti években, majd következnek az Amerikában töltött évek során született alkotások, végül az utolsó, összegző évek termése.

   Chagall művészete az orosz, illetve a zsidó motívumkincsben gyökerezik. A művész azonban befogadta a nyugat-európai hatásokat is: az expresszionizmus, a kubizmus, a szürrealizmus tapasztalatait leszűrve hozta létre sajátos hangú festészetét, melynek legfőbb motívuma a számkivetettség. Kedvelt szimbólumait Chagall egész életműve során újra és újra feldolgozta, hogy az Élet (La Vie) hatalmas, 3x4 méteres vásznán összegezze mindezeket. Ez a kép csak erre a kiállításra érkezett Saint-Paul de Vence-ból. Ez a dél-franciaországi városka volt Chagall otthona életének utolsó húsz évében. Az itteni múzeumát, amely a festő számos jelentős művének ad otthont, most először hagyja el 1964-ben festett színpompás, mintegy nyolcvan figurát felvonultató mozgalmas fő műve.

   A tragikus sorsú magyar festő, Ámos Imre életművéből az 1937 és 1944, azaz a Chagall-lal való találkozás és a művész halála közötti időszakot emelték ki. Ennek a hét évnek a munkáit a rendezők nem kronologikus sorrendben, hanem tematikus egységek mentén csoportosították: a párizsi találkozást megörökítő képek mellett külön szekciót kaptak az önarcképek és a feleség-festőtársat, Anna Margitot ábrázoló portrék, ahogy az angyal- illetve az álommotívumot felhasználó Ámos-festmények és -rajzok is.

   Ámos, akárcsak Radnóti Miklós, szinte még a halál torkában is alkotott. Mielőtt valamikor 1944-1945 fordulóján, egy német lágerben életét veszítette volna, még telerajzolt egy vázlatkönyvet, amelyet 1944 októberében adott át feleségének Budapesten. Az úgynevezett Szolnoki vázlatkönyv rajzai tanúságot tesznek az emberi tartásról, és a művészi elhivatottságról még a földi pokolban is.

Szakmai szempontból külön örömet szereztek a tárlaton látható grafikák: Chagallnak a Bibliához készített rézbe karcolt illusztrációi, Ámos drámai tusrajzai.

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://papairefi.blog.hu/api/trackback/id/tr365588986

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása