Tóth Tamara, 2012-04-23 04:00:00

 A négyszáz éves Dunántúli Református Egyházkerület április 21-én első alkalommal megrendezte a Dunántúli Református Pedagógusok Találkozóját, amely az Egyház és Iskola címet kapta. A program, melynek a Pápai Református Teológiai Akadémia szolgált helyszínéül, Vadász Márta nyitóáhítatával kezdődött.

 A Pápai Református Kollégium Gimnáziumának vallástanára az áhítat során az úgynevezett Z-generációs gyermekek problémáiról beszélt valamint az isten országának lokalitásbeli kérdéseiről szólt, majd a felolvasott igeszakaszokon keresztül arra hívta fel a figyelmet, ha feladjuk gyermeki énünket, felnőtt énünkben nem lesz növekedés és ekkor, ott ahol vagyunk, sem tud megjelenni az Isten országa. 

A gondolatindító áhítat után elsőként Steinbach József püspök köszöntötte a pedagógusokat. A püspök beszédében kiemelte, mi is a célja ennek a találkozónak. 

- A dunántúli református orvosok, jogászok és polgármesterek találkozója mellett végre létrejöhetett a mai napon a Dunántúli Református Pedagógusok I. Találkozója is. Kérem, tekintsék ezt a találkozót úgy, mint amely annak a kifejezése, hogy számon tartjuk egymást, szeretnénk odafigyelni egymásra, szakmailag és lelkiekben is támogatni egymást. Ennek a találkozónak a célja egyrészt az, hogy a változó jogi környezetben szakmailag is tájékozódjuk, ezt az előadások is mutatják. Emellett az igazán fontos célja az, hogy arra a nagyon fontos kérdésre keressük a választ, hogy hogyan lehetnének iskoláink még egyháziasabbak, még reformátusabbak, vagyis mi az a többlet, amit Isten az oktatáson, a szakmaiságon, és a nevelésen túl, mint az ő eszközeire ránk bízott - mondta nyitóbeszédében  Steinbach József püspök. 

A konferencia résztvevőit dr. Huszár Pál főgondnok is üdvözölte. A Dunántúli Református Egyházkerület oktatási tanácsosa kiemelte, nem csak reformátusok jöttek el a mai találkozóra, ezért külön köszöntötte a más felekezetekhez tartozó pedagógusokat is. Mint mondta, egy közös ügy szolgálatában, az evangélium terjesztésében vannak együtt, ezt a közös ügyet pedig csak együtt lehet eredményesen szolgálni, külön-külön mindannyian eredménytelenségre lennének kárhoztatva.

- Az aktív életem jó néhány évtizedeiben azt, hogy református tanár, legfeljebb négyszemközti beszélgetésben hangozhatott el, azért, mert tilos volt. Ma már ez a tilalom megszűnt, a múlté, de azért, jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy ma is van egy olyan tendencia, amely az úgynevezett világnézetileg semleges iskola agyrémét kergetve próbálja kiszorítani az iskolákból a vallásos szemléletet. Legyünk őszinték, ma Magyarországon jelentős társadalmi erők vannak, amelyek szeretnék az egyházat újra a templom padjai közé visszaszorítani. A Jóisten kegyelméből ennek még ellent tudunk állni - fogalmazott dr. Huszár Pál, majd hozzátette, óriási dolog a reformátusok számára, hogy tudnak-e hitelesek lenni, és van-e esély arra, hogy példájuk követésre találjon. 

A főgondnok beszéde végén hangsúlyozta, miért jobb egy egyházi iskola. Az egyházi iskolára nézve a tantervi kötelezettség ugyanúgy vonatkozik, mint a többi iskolára, de emellett az egyházi iskolában ennél többet is kaphatnak a diákok neveltség és a nemzeti öntudat tekintetében. Mindig is ez volt a református nevelés két alapja.

A köszöntőket követően a délelőtt előadásokkal folytatódott. Elsőként Bibliai antropológia és nevelés címmel dr. Vladár Gábor, a PRTA rektora tartott előadást, mely során arra a kérdésre kereste a választ, Kicsoda az ember ma. A rektor úgy látja, ma egy autonóm, független személyé próbáljuk magunkat nyilvánítani, aki mindent megtehet, és aki azt hiszi, mindent meg tud egyedül csinálni. A kérdésre az egyház legközpontibb válasza az, hogy az ember az Isten képére és hasonlatosságára teremtett lény. Felmerül a kérdés, vajon kinek van szüksége kire? A válasz pedig így hangzik, nekünk van szükségünk Istenre, hogy kapaszkodónk legyen e világban, az alapunk, a biztos talajunk legyen e világban. Isten nélkül nem lehetünk azzá, akivé válni akarunk, már csak a teremtettség okán se - derült ki az előadásból. Az az ember, aki magát istennek tartja, végképp elveszett, mert ez a vágy teremtő nélkülivé teszi őt. Dr. Vladár Gábor előadásában hangsúlyozta, az ősbűn lényege is ez: a teremtmény teremtővé akar válni. A rektor előadása második felében olyan kérdésekre kereste a választ, mint, hogy a bűnbeeséskor elveszett-e az istenképűségünk, hol kezdődik az emberi mivoltunk és hol az isteni.  A szakember úgy látja, a mai ember Isten nélkül akar élni, és fellázadt teremtője ellen éppen ezért az ember, csak a másikkal való kapcsolatban, a ketten együtt létben élheti meg önmagát. 

A második előadásban Szegedi György, az Euriditio Hungária szakmai vezetője beszélt az oktatás jogi környezetének változásairól és annak következményeiről. A közoktatási szakember elsőként a nemzeti közoktatási törvény céljait és alapelveit ismertette a konferencia résztvevőivel. Fontos megállapításként kiemelte, a köznevelés közszolgálat és nem pedig szolgáltatás. Kiemelt célja a társadalmi leszakadás megakadályozása, a tehetséggondozás, és a jövőben nagy hangsúlyt kap az egyéni bánásmódra való törekvés. A várható változások közül kiemelte, 2013. január elsejétől főszabály szerint az óvoda kivételével az önkormányzati köznevelési intézmények fenntartója az állam lesz. A központi költségvetés fenntartótól függetlenül biztosítja a pedagógusok és a nevelő-oktatók illetményét, az egyházi intézmények esetében is így lesz, csak ők un. kiegészítő támogatást is kapnak. 2013-től felmenő rendszerben a kötelező tanórai foglalkozások része lesz az állami általános iskolákban az erkölcstan vagy az e helyett választható hit- és erkölcstan. Szegedi György előadása során kitért több új fogalom megjelenésére is, mint a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, a különleges bánásmódot igénylő gyermek, a Hídprogram vagy a pedagógus életpálya-modell. Változik a tankötelezettség ideje is, a tanuló 16 életévének betöltéséig fog tartani és változnak a kötelező óraszámok. Fontos változásként kiemelte, hogy 2016. január elseje után az érettségi vizsga bizonyítványkiadásának feltétele 50 óra „közösségi szolgálat” elvégzésének igazolása lesz. Összegzésében elmondta, úgy látja, az állami fenntartás azt jelenti, hogy mamutintézmények jönnek létre, akár 5000 fős tanulólétszámmal, összevont költségvetéssel és irányítással.

Végül Bellai Zoltán püspöki főtanácsos Egyház- pénz-iskola az új oktatási törvény fényében címmel tartott előadást. Úgy fogalmazott: ebben a pillanatban az új köznevelési törvény körül több a homály, mint a fény. 

- Az új törvény egy olyan keret, amelyet az ezután keletkező végrehajtási rendeletek töltenek majd meg tartalommal. Az új köznevelési törvény finanszírozásra vonatkozó pontjai 2013. januárban és szeptemberben lépnek hatályba, de a 2012. januárjától már hatályos törvényhez máig nem látott napvilágot egyetlen végrehajtási rendelet sem. Sötétben tapogatózunk! Amit az egyházi oktatás jövőbeni finanszírozásáról tudni lehet: egyoldalú nyilatkozat a fenntartó egyház vagy egyházi szervezet részéről, az általános finanszírozási feltételek mellett megmarad a kiegészítő támogatás, de még semmit nem tudunk arról, hogy ez mit jelent majd a gyakorlatban.

Bellai Zoltán hangsúlyozta, finoman szólva is késésben van a kormányzat ahhoz, hogy intézmények és a fenntartók normálisan fel tudjanak készülni az új törvény ütemterv szerinti bevezetésére. 

Az egyházi iskolák jövőbeni finanszírozásával kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország pénzügyi-gazdasági helyzete olyan, amilyen, nagy csodákat tehát nem várhatunk. Ráadásul az oktatás olyan befektetés, amelyből ténylegesen kézzelfoghatóan, forintban számolhatóan, bankbetétekben kifejezhetően nem térül meg soha, ugyanakkor már közhelyszerűen tudjuk, a létező legjobb befektetés az oktatás, hiszen amit erre fordít egy ország vagy egy egyház, az a jövőjében köszön vissza és nem mindegy, hogy az a jövő milyen lesz. Egy mondat erejéig emlékeztetett a főtanácsos arra is, hogy azt az anyagi bázist, amely a gyülekezetek fenntartásához rendelkezésre állt, és azokat a javakat, amelyek az intézmények működtetéséhez megvoltak, ti. az egyházi földvagyont, 1948-ban elvette az állam és a mai napig nem adott vissza belőle egy négyszögölet sem. Visszaadta az épületeket a hozzá tartozó pénzügyi, gazdasági, anyagi háttér nélkül, ezért az egyházi oktatás finanszírozása teljes mértékben az állami finanszírozástól függ.

Bellai Zoltán úgy véli: mivel az egyházi iskolákra vonatkozó szabályozás sok tekintetben eltér az általánostól, lehetőség volna arra, és az egyházi oktatási intézmények számára előnyösebb is volna, ha a mostani, biztonságot nyújtó finanszírozási rendszer megmaradna. 

A délután szekcióbeszélgetésekkel folytatódott. A különböző szekciók arra a kérdésre keresték a választ, mitől más és mitől lehet jó egy egyházi oktatási intézmény? Az óvodai szekciót Mocsáriné Brunner Boglárka, a székesfehérvári Olajfa Óvoda vezetője, az általános iskola alsó tagozatáról szólót, Szanyó Gáborné, a székesfehérvári Talentum Református Általános Iskola igazgatója, az általános iskola felső tagozatos szekciót Szabó Szilárd, a Tinódi Lantos Sebestyén Református Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási intézmény igazgatója és végül a gimnáziumi szekciót Molnár Tímea, a Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola és Gimnázium igazgatója moderálta. A nap a szekcióbeszélgetések beszámolójával és fórummal zárult.

forrás: www.papa-ma.hu

A konferenciáról további képeket találhat a Pápa-ma portálon

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.