2015.11.14. 20:46
“Végérvényesen összefonódott a sorsom a színészi pályával”
Interjú Dobó Enikő színésznővel
Készítette: Pintér Ágnes és Bóka Kristóf
Dobó Enikő színművész 2005 és 2009 között volt a Pápai Református Kollégium Gimnáziumának tanulója. Színésznő lett, és abban a kitüntetésben részesült, hogy a Bács-Kiskun Megyei Príma Díjra jelölték. Ennek alkalmából készítünk vele interjút. Egyúttal mindenkit buzdítunk, hogy szavazzon Enikőre az alábbi linken.
http://hiros.hu/szavazas/prima- dij-2015
Enikő azon ritka jelentkezők egyike volt a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának színész szakán, akik első próbálkozásra felvételt nyertek a képzésre. 2013-ban szerzett diplomát Kelemen József osztályában, ahol a vizsgaelőadások legfigyelemreméltóbb alakításait nyújtotta. Így választotta ki őt a kecskeméti Katona József Színház vezetősége arra, hogy a társulatban töltse szakmai gyakorlatát. Emlékezetes alakításaival már ekkor meghódította a közönséget, mind a felnőtt, mind pedig a gyermekelőadások felejthetetlen szereplőjeként. Zenés színházi műfajban egy év alatt szubrettből (Marica grófnő – Liza) primadonnává (Csókos asszony – Pünkösdi Kató) nőtte ki magát, majd a Csoportterápia című musical Jettijeként nyújtott alakításáért a közönség az évad legjobb női mellékszereplője díjat ítélte neki 2015-ben. Kiváló énektudása színészi tehetséggel, szakmai alázattal, lelkesedéssel és munkabírással ötvöződik. Napjainkra nélkülözhetetlen tagjává vált a kecskeméti Katona József Színház társulatának.
- Mint említettük, a Príma Díj jelölése apropóján tesszük fel kérdéseinket. Elsőként: Mit éreztél, amikor megtudtad, hogy jelöltek?
- Igazán váratlanul ért. Természetesen nagyon örültem neki. Nemrég kaptam meg a közönségtől a 2014/15-ös évad legjobb női epizodista díját, ami már önmagában véve olyan nagy meglepetés és egyben pozitív visszaigazolás volt a nézőktől, hogy tudtam, jó úton haladok, és amit csinálok, azt szeretik. Hálás vagyok színházunk igazgatójának, Cseke Péternek azért, hogy felterjesztett a Príma Díjra, és a bizottságnak azért, hogy jelöltnek választott.
- Én úgy vélem, hogy egy színész életében, ha jelölik egy díjra, az meghatározó mérföldkő a továbbiakban. Te mit gondolsz erről?
- Azt gondolom, egy díj bármilyen helyzetben nagyon jó visszajelzés, ösztönzőleg hat az emberre, viszont pályámon nem a díjakat tekintem mérföldkőnek, hanem minden egyes szerepemet, amit megformálhatok, vagy minden műfajt, amit kipróbálhatok. Nekem ez a feladatom, ezzel kell foglalkoznom. Abban biztos vagyok, hogy miután valakit kitüntetnek, minden erővel azon kell munkálkodnia, hogy méltó maradjon ahhoz a címhez, amivel megjutalmazták. Óriási bizalmat szavaztak meg ezzel nekem.
- Enikő, ide, a Refibe jártál iskolába. Honnan kaptad indíttatásodat, hogy jelentkezz a színművész szakra? Egyáltalán mikor döntötted el azt, hogy színész leszel? Tanáraid, az iskola befolyásolt szándékodban?
- Már egészen kiskoromban ott motoszkált bennem a vágy, hogy színész legyek, és sok éven keresztül jártam külön énekórákra. Persze, voltak, akik figyelmezettek a szakma buktatóira, és én is el-elbizonytalanodtam időnként, szerettem volna minden lenni egyszerre, kezdve a jogásztól az orvoson át a parfümkészítőig. Egyetemen még azon is elgondolkoztam, hogy megpróbálom a Zeneakadémián az opera szakot. De valahogy végérvényesen összefonódott sorsom a színészi pályával. Ott minden lehetek. Kicsi is, nagy is, okos is, gyagyás is, primadonna is, cseléd is. A Refiben Veress Zsuzsa volt az osztályfőnököm, akiért a mai napig rajongok, tisztelem, szeretem. Az ő óráit imádtam a legjobban. Más tanáraim is segítettek pl. a szavalóversenyekre készülésben. Kedves tanáromnak, Adorján Zoltánnak szintén sokat köszönhetek. Emlékszem, jót nevettek az egyetemen a tanárok, amikor megtudták, hogy dráma szakkörök és egyéb tanodák helyett engem a történelemtanárom készített fel a felvételire. Az ő segítsége, biztató szavai, őszintesége, belém vetett hite sokat segített nekem, hogy kellőképpen felkészüljek a versenyekre, később a felvételi időszakra. Veress Zsuzsának köszönhetően különlegesen jó színházi előadásokat láthattunk, köztük van életem eddigi legnagyobb színházi katarzisa, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Woyzecke. Veress tanárnő jóvoltából próbálhattam ki magam a költészet napi műsorban a „Sors“ szerepében. Erről a tanárnő által írt beszámolót a mellékelt linken lehet megtalálni. (http://www.rovart.com/hu/ifju-szivekben-elek_2366) Összegezve: tanáraim támogatták elképzelésemet, és szurkoltak, hogy sikerüljön elérnem kitűzött céljaimat.
- Milyen élményekkel gazdagodtál pápai diákéveid során? Mire emlékszel vissza szívesen? Az osztálytársaid, valamint a tanáraid hogyan viszonyultak ahhoz, hogy színésznek készülsz?
- Az osztálytársaim látták az elszántságomat és szorítottak nekem. Igazán jó kis osztályunk volt, nem beszélve az évfolyamunkról. Sok szép emlékem van, javarészt a lánykollégiumból, az egy igazi dzsungel volt. Sokszor bujkáltunk a nevelőnők elől, sok-sok titkos virrasztásunk volt, átbeszélgetett éjszakák. Szoros barátságok születtek ott, amik azóta a távolság ellenére is ugyanolyan erősek. Meg persze a szerelem is a Refi falai között talált rám először. És a szerelmi bánat is. De ezek mind-mind szép emlékek.
- Volt-e lehetőséged Pápán is megmutatni tehetségedet?
- Még elsős gimnazista koromban akkori énektanárnőnk rendezésében előadtuk amatőr szinten Mozart Varázsfuvola című operáját, pontosabban abból részleteket. Az akkori énekkar tagjai szerepeltek, aminek az eredménye egy nagyon kedves, lelkes előadás lett. Pamina szerepébe bújhattam és életemben először színpadra léphettem egy este erejéig. Annyira izgultam, hogy előtte való éjjel a kollégiumban 40 fokos lázam lett, szorgosan borogattak a barátnők, végül még az orvost is ki kellett hívni. Szerencsére semmi bajom nem volt, és legalább egy jót mulathatott „legálisan“ a szoba hajnalig. Egy kis lámpaláz sosem árt. Másnap minden rendben lezajlott. Azóta ezt szerencsére kinőttem, úgy látszik átestem a tűzkeresztségen.
- Az interjú végén további sok sikert, és jó egészséget kívánunk a művésznőnek.
Dobó Enikőre szavazni lehet az alábbi linken:
http://hiros.hu/szavazas/prima- dij-2015
Szólj hozzá!
Címkék: interjú pápai református kollégium pápai refi pápai református kollégium gimnáziuma és művészeti szakközépiskolája dobó enikő prima dij
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.