Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy István nevű ember. Apja Mándról származott, innét kapta előnevét, s lett Mándi Márton Istvánná. Kétszázötven éve született.
És hogy kerül most ez ide?
Az eperfa alól hazatért iskolának ő épített új épületet (Ókollégium), az országban elsők között tanított magyar nyelven és a kortárs Kant filozófiáját ő honosította meg nálunk. Negyvenegy éven keresztül volt rektora az intézménynek. Nem csak érezte az új idők szeleit, hanem bátran hátat fordítva nekik vitorlájába fogta mind.
Kicsit lemaradva az általa diktált tempótól, most mi is vitorlát bontunk.
A kedvező széljárást segítsétek ti is: olvassátok, írjatok véleményt és cikket, ajánljátok, linkeljétek és lájkoljátok. Hadd tenyésszen szabadon!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.