Huszonhat év elteltével a mai nap folyamán ismét Pápa adott otthont a Petőfi Emlékhelyek Nemzetközi Találkozójának. A rendezvény délelőtt előadásokkal kezdődött a Református Ótemplomban, majd koszorúzással folytatódott és városnézéssel zárult. Rövid, ám annál tartalmasabb élete során Petőfi Sándor számos településen megfordult az országban, és ezen helyek többségén mindmáig őrzik a neves költő munkásságnak lenyomatait, szellemi és tárgyi emlékeit. Az Országos Petőfi Sándor Társaság (OPST) az 1980-as évek óta szervezi meg a Petőfi-emlékhelyek találkozóját, amely 1986-ban már vendégeskedett Pápán. A mai napon a Református Ótemplomban dr. Áldozó Tamás, Pápa polgármestere köszöntötte a 26. találkozóra egybegyűlt Petőfi-emlékhelyek képviselőit és az érdeklődőket. Ezt követően Kispálné dr. Lucza Ilona, az OPST ügyvezető elnöke, majd Köntös László, a Pápai Református Gyűjtemények igazgatója üdvözölte az esemény résztvevőit. A pápai Petőfi Sándor Gimnázium diákjainak irodalmi műsora után dr. Hudi József, a Pápai Református Gyűjtemények levéltárvezetője a reformkori Pápáról tartott előadást. A város ekkor 13-14 ezer lakosú multikulturális kisvárosnak számított, amelyhez öt önkormányzat és egy hegyközség tartozott, valamint többek között virágzó egyesületi élet zajlott itt – derült ki a prezentációból. Mezei Zsolt, a Pápai Református Gyűjtemények főkönyvtárosa a pápai Petőfi-emlékek gazdag tárházát mutatta be a hallgatóságnak, míg Veress Zsuzsa, a pápai református gimnázium tanára Petőfi Pápán írt verseiről beszélt élvezetes, izgalmas előadásában. – Petőfinek a legjobb kritikusa saját maga volt. A Pápán írt verseit tulajdonképpen nem is verseknek nevezte, hanem iskolai gyakorlatoknak, és neki volt igaza. Ugyanis ezek még nem igazi versek. Ekkoriban a 18 éves Petőfinek messze nem volt még egyértelmű a kimagasló tehetsége. Azonban már birtokában volt azon tulajdonságoknak, amik a későbbiekben oly magasra emelték: az erős verskezdésnek, a remek komponálási készségnek, a bolondozásnak, a humorérzéknek, és csírájában a témáknak is. Ezekkel aztán néhány évvel később már olyas valamit tudott mondani, amit senki más. Ha pedig már mások is mondták, akkor Petőfi úgy mondta, ahogyan még soha senki – ez pedig a korszakalkotó egyéniségnek a definíciója – fogalmazott Veress Zsuzsa. A tudományos előadásokat követően Mezei Zsolt a Petőfi és Pápa című kiállítás megtekintésére invitálta a jelenlévőket. A tárlat a poéta pápai tartózkodásához kapcsolódó tárgyi emlékeket mutatta be két tárlóban. Az egyik a diáksága, míg a másik a személye körül kialakult kultusz köré rendszerezte a kiállítási anyagot. Érdeklődésünkre Varga Géza nyugalmazott igazgató, az OPST elnökségi tagja, a találkozó levezetője és egyik szervezője kifejtette, a társaság Petőfi Sándor emlékének ápolását, és ehhez kapcsolódó előadások, találkozók szervezését tűzte a zászlajára. – Az Országos Petőfi Sándor Társaság 1984-ben alakult meg Kiskőrösi központtal. Társaságunkhoz a későbbiek folyamán egyre több olyan település csatlakozott, ahol Petőfi megfordult. Évente két találkozót szervezünk: a Petőfi nevét viselő iskolák összejövetelét márciusban, valamint a költő emlékhelyeinek találkozóját ősszel. Célkitűzéseink közé tartozik Petőfi szellemiségének, munkásságának, költészetének ébren tartása, a mai korba való beillesztése. Ehhez a helyi önkormányzatok segítségére is nagy szükségünk van, és ezúton is köszönjük Pápa városának azon támogatását, amivel lehetővé tette a mai találkozó létrehozását – nyilatkozta hírportálunknak Varga Géza, aki rendkívül sikeresnek nevezte a pápai rendezvényt. Mint mondta, a sikeres hagyományt természetesen a következő években is folytatni szeretnék más városokban. Az országos találkozó résztvevői kora délután megkoszorúzták a Március 15. téren álló Petőfi-szobrot, majd fogadás következett a felújított régi Városháza aulájában – itt Rádi Róbert kabinetvezető mondott pohárköszöntőt. A programot végül városnéző séta zárta Mezei Zsolt idegenvezetésével.
pt |