Bergman a nyelv hasznavehetetlenségéről, a csendről és a kommunikáció lehetetlenségéről elmélkedik ebben a filmjében, ahogy nagy elődje Gorgiász is megtette ezt már. Az idézet Steiger Kornél Gorgiászról című írásából származik. A film november 25-én 18.20-tól kerül vetítésre a Fiúinternátus Pinceklubjában. Hossza 80 perc, feliratos.

„Ha létezik valami, akkor vagy a létező létezik, vagy a nemlétező létezik, vagy az egyidejűleg létező és nemlétező létezik. De sem a létező nem létezik, mint ezt bizonyítani fogja, sem a nemlétező, mint erről is meg fog győzni, sem a létező és nemlétező … — A nemlétező nem létezik. Ha ugyanis létezik a nemlétező, akkor egyidejűleg fog is létezni meg nem is. Abból a szempontból ugyanis, hogy nemlétezőnek gondoljuk el, nem létezik, de abból a szempontból, hogy ő (van) a nemlétező, létezik. Ám az teljességgel lehetetlen, hogy valami egyidejűleg létezzék is meg nem is. A nemlétező tehát nem létezik. … — Nem létezik azonban a létező sem. Ha ugyanis a létező létezik, akkor vagy örök, vagy keletkezett, vagy egyidejűleg örök is és keletkezett is. … Ha …örök a létező… akkor semmiféle kezdete sincs. Hiszen mindennek, ami keletkezett, van valami kezdete, ám az öröknek, ami keletkezetlen, nincs kezdete. Ha nincs kezdete, akkor határtalan. De ha határtalan, akkor sehol sincs. Ha ugyanis valahol van, akkor valami más az, amiben ő benne van, s ily módon a létező, amit valami körülfog, nem volna határtalan. A körülfogó ugyanis nagyobb annál, amit körülfog, márpedig a határtalannál semmi sem lehet nagyobb. Ennélfogva a határtalan nem lehet valahol. — Keletkezett sem lehet a létező.Ha ugyanis keletkezett, akkor vagy létezőből, vagy nemlétezőből keletkezett. De létezőből nem keletkezhetett: ha ugyanis létező, akkor nem keletkezett, hanem már létezik. Nemlétezőből sem keletkezhetett: a nemlétező ugyanis nem képes arra, hogy bármit is létrehozzon, mert annak, ami bármit létrehoz, szükségképpen részesülnie kell valamiféle fennállásban. Keletkezett sem lehet a létező. — Ezek szerint nem lehet mindkettő sem, azaz nem lehet egyidejűleg örök is és keletkezett is: ezek ugyanis lerontják egymást. Ha örök a létező, nem keletkezett, ha meg keletkezett, nem örök. Ennélfogva ha a létező se nem örök, se nem keletkezett, se nem mindkettő, akkor a létező nem létezik. Ha léteznék is valami, az megismerhetetlen és fölfoghatatlan az ember számára. […] Ha ugyanis a gondolatok nem létezők, […] akkor a létező nem elgondolható. […] Ha gondolatokkal együtt jár például a ’fehérnek lenni’, akkor a fehér dolgokkal együtt jár, hogy elgondolhatóak. […] ’ha a gondolatok nem létezők, akkor a létező nem elgondolható’. Mármost a gondolatok […] nem létezők, […] a létező tehát nem gondolható el. Ha ugyanis a gondolatok létezők, akkor minden, amit elgondolunk, létezik, mégpedig úgy létezik, ahogyan elgondoljuk. Ez azonban ellentmond a tapasztalatnak. […] Ha megismerhető volna is, közölhetetlen.Ha ugyanis a dolgok láthatóak és hallhatóak és általában érzékelhetőek, és a láthatóakat látással lehet megismerni, a hallhatóakat meg hallással és nem fordítva – akkor hogyan lehetne ezeket mással közölni? Az, aminek a segítségével közlünk: a beszéd. Márpedig a beszéd nem azonos a dolgokkal. Nem a dolgokat közöljük tehát a másik emberrel, hanem a beszédet, amely más, mint a dolgok. Amint a látható nem változik hallhatóvá, és fordítva a hallható nem változik láthatóvá, ugyanígy a dolog, mivel kívül létezik, nem válik a mi beszédünkké. De ha a beszéd nem azonos azzal, amire vonatkozik, akkor nem is világíthatja meg mások számára az utóbbiakat. […] Ha pedig így van, akkor nem a beszéd magyarázza a külső dolgot, hanem a külső dolog értelmezi a beszédet.”

A filmről bővebben: magyarul és angolul.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.